Az emberi szem és a látás

Emberi szem látás az élet

Összes érzékszervünk közül a szem tekinthető a legfontosabbnak, hiszen egy egészséges ember a külvilágból származó információk mintegy százalékát látása révén juttatja el az agyához.

szemészeti berendezések lézerek koagulációja

Ez a legdifferenciáltabb, a legnagyobb hatótávolságú, a leggyorsabb adatátvitelt biztosító és a legnagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkező érzékszervünk. A világot elsősorban látásunkon keresztül értjük meg. Érdekes, hogy a világon használt nyelvek ugyan rendkívül sokszínűek és egymástól eltérőek, de közös emberi szem látás az élet, hogy mindegyik nagyon képszerű.

a látószerv anatómiai jellemzői

Ehhez elég, ha csak a közmondásokat, szólásokat, hasonlatokat elemezzük. Az evolúció során érzékszerveink közül a látás alakult ki legkésőbb. A fény és a látás A fény elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a kb.

Ez a tartomány az elektromágneses sugárzási spektrumnak csak töredékét jelenti az infravörös és az ultraibolya sugárzás között.

Az emberek többsége ebből a szűk tartományból is csak a nm és nm közötti fényhullámokat érzékeli, ráadásul a spektrum érzékelése sem egyenletes.

10 Great Exercises to Improve Your Eyesight

A legnagyobb hullámhosszúságúak a vörös színek, majd a hullámhossz csökkenésével a narancs, a sárga, a zöld, a kékeszöld, a kék színen keresztül az ibolya képviseli a legalacsonyabb hullámhosszúságot a látható tartományban.

A szem a zöld színnek megfelelő hullámhosszúságú fényre a legérzékenyebb.

A tinikor és a szemészeti problémák

Helyesebben szólva: ezek az eszközök lemásolják a szem felépítését. A kamera optikája a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg. A szivárványhártya írisz a kamera fényrekeszével blende mutat analógiát. A szembogár pupilla megfeleltethető a blendenyílásnak.

Az üvegtesti tér a kamera lencséje és a fényérzékelő elem közti távolságnak, az ideghártya retina pedig a fényérzékelő elemnek felel meg. A látás biofizikája A szem két részből álló objektívvel rendelkezik. A külső és fontosabb lencséjét a szaruhártya corneaa belső — alakváltoztatásra képes — kisegítő lencséjét pedig a szemlencse képezi. A szaruhártya a külvilág kobra látás zárja le a szemet. Feladata a környezetünkből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának elvégzése.

Gondok 40 éves kor után

A szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem közel százszázalékosan átengedi azt. A szivárványhártya színe határozza meg a szem színét. A szivárványhártya nyílásának, a pupillának az átmérőjét a szemmozgató izmok a szembe jutó fény erősségének függvényében akaratunktól függetlenül, reflexszerűen változtatják. Napfényben a pupilla szűk, kevesebb fényt enged a szembe, gyenge fényviszonyoknál a pupilla mérete megnő, a szembe több fény jut.

A pupillaméret változtatás célja nem a szembe jutó fény intenzitáskülönbségének emberi szem látás az élet kiegyenlítése, hanem az, hogy sötétben minél fényérzékenyebb, világosban pedig minél élesebb látást biztosítson.

A pupilla átmérője normál állapotban 4 mm, de a fénymennyiség intenzitásának függvényében az átmérője 2 mm és 8 mm között, a felülete pedig arányban változhat. A szemlencse sugárizmai segítségével a lencse görbületét meg tudjuk változtatni úgy, hogy a szem képes különböző távolságban levő tárgyakra fókuszálni. A tárgyakról visszaverődő fényt a szaruhártya és a szemlencse együttműködése kicsinyített, fordított állású és valódi képként a szem hátsó felszínét borító ideghártyára, a retinára fókuszálja.

Neurológiai szempontból látórendszerünk működése röviden a következő: a szemünket érő fény a retina látósejtjeit ingerelve először kémiai jellé, majd elektromos impulzussá alakul, amit a látóideg rostjai agyunk látóközpontjába vezetnek. A két szemünkkel látott kép egymástól kismértékben eltér, de emberi szem látás az élet agyunk térbeli képpé alakítja át.

látás gyakorlat

Nézzük emberi szem látás az élet ezt a folyamatot kicsit részletesebben is! A 0,3 mm átlagos vastagságú ideghártya tartalmazza a fotoreceptorokat és négy utánuk kapcsolt idegsejt-osztályt, valamint a látóideget, ami összeköti a szemet az aggyal. A retina a központi idegrendszer közvetlen kiterjesztésének, az agy részének tekinthető. A retinán elhelyezkedő, fényt érzékelő kétféle receptort az alakjuk alapján csapnak és pálcikának hívjuk. A mintegy millió pálcika biztosítja a szürkületi és esti fényben történő, valamint az oldalirányú, perifériális látást.

Hogyan változik a szemünk az életkorunkkal?

A nappali fényben működő mintegy millió csap rövidebb és csonka kúp alakú, legnagyobb átmérőjük kb. A pálcikák nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek, adott esetben akár foton érzékelésére is képesek. A fényingerekre adott válaszidejük sokkal kisebb, mint a csapoké. A látóterünkben észlelhető gyors mozgások követéséről a pálcikák gondoskodnak. A csapok biztosítják számunkra a színes látást.

Minden, amit érdemes tudni a látóközpontunk anatómiájáról, felépítéséről és működéséről.

Ezt az teszi lehetővé, hogy három különböző pigment tartalmú csap létezik, így beszélhetünk vörös fényre, zöld fényre és kék fényre érzékeny csapokról. A színérzékelés fotokémiai úton jön létre. A csapok érzékenysége mintegy ezerszer kisebb, mint a pálcikáké. Pálcikák és csapok a retinán elektronmikroszkópos felvételen A látósejtek közel sem egyenletes eloszlásúak. A szem optikai tengelyének vonalába, a látósugárba esik a mm átmérőjű sárga folt macula luteaahol a látósejtek koncentrálódnak, ettől távolodva sűrűségük fokozatosan csökken.

Jelenlegi hely

A sárga folton belül található egy gombostűfejnyi, 0, mm átmérőjű bemélyedés, ahol a retina vastagsága mindössze 0,1 mm és ahol a látósejtek sűrűsége a legnagyobb. A sárgafolt mikroszkópi kép Ez a látógödör fovea centralis, vagy foveolamintegy csapsejttel rendelkezik és gyakorlatilag pálcikamentes. Ha a fovea centralis metszetét erős mikroszkóp alatt nézzük, akkor a csapok méhsejtszerű elrendezésben, szorosan egymáshoz tapadva láthatók, ráadásul itt a csapok a retina egyéb helyein található csapokhoz képest is jóval vékonyabbak és sűrűbben helyezkednek el.

A látógödöri látás teszi lehetővé az ember számára a kifinomult éleslátást, pl. Összehasonlításul a telihold képe a retinán kb. A sárga foltban már pálcikák is vannak. A sárgafolti látás látószöge 3 fok a függőleges és fok a vízszintes síkban.

A szem részei – kívül

Ugyan a sárgafolti látás is éles, de közel sem annyira, mint a látógödöri látás. A sárgafolt biztosítja számunkra az olvasást. A foveától távolodva fokozatosan a pálcikák veszik át a látás szerepét. A receptorok és a látásélesség eloszlása a retinán A mm átmérőjű látóideg mintegy egymillió idegszálat tartalmaz. Ha ezt összevetjük a csapok és pálcikák számával, akkor megint előbukkan az analógia a mai, veszteséges képtömörítést végző digitális fényképezőgépekkel, hiszen a retinában információtömörítés jön létre.

A receptorok által rögzített kép tömörítése azonban nem egyenletes. A központi mélyedésben minden csapsejthez külön kimenő idegszál csatlakozik, vagyis itt nem beszélhetünk tömörítésről, a retina perifériáján viszont akár kétszáz receptorból származó összesített jelet továbbít egy idegrost.

Itt tehát már igen jelentős a tömörítés. Másként megfogalmazva a retina nemcsak érzékeli a fényt, hanem elvégzi a látott kép előfeldolgozását. A retina idegsejtjei a keresztirányú összeköttetések révén érzékelik az egymás melletti receptorok intenzitáskülönbségének a mértékét.