Gyors kezdet a látás goltis javításában
Tartalom
- Full text of "Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez"
- Takáts Sándor - Rajzok A Török Világból 2. (1915)
- Már létezett egy nukleáris sztrájk. A nagy tatár veresége és Alaszka eladása.
- Már létezett egy nukleáris sztrájk. A nagy tatár veresége és Alaszka eladása.
- Takáts Sándor - Rajzok A Török Világból 2. () | PDF
Mivel a törökök harczmódja nagyon hasonlított a régi magyar hadakozási módhoz, a mieinknek nem volt nehéz azt eltanulniok. Csak fel kellett újítaniok azokat a dolgokat, mikről már rég letettek. Csak vissza kellett térniök a régi magyar hadakozási mód hoz.
Повернувшись, она увидела, как за стеной, в шифровалке, Чатрукьян что-то говорит Хейлу. Понятно, домой он так и не ушел и теперь в панике пытается что-то внушить Хейлу.
S ez meg is történt. A nagy átalakulás idején kerül nyelvünkbe a hu szár, a hajdú, a haramia, a martalócz és a naszád szó. Mindannyi idegen nyelvnek a sarjadéka.
Full text of "Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez"
Minden esetre sajátságos jelenség, hogy a hadakozó magyar nemzet a fegyvernemeinek megjelölésére idegenből kölcsönzi a szókat. De ha tudjuk, hogy a nevezett szóknak bölcsője, az alsó Duna mentében, a török ellenébe vetett végházak körül ringott; ha tudjuk, hogy haderőnk hosszú ideig nem magyar lakta földön hada kozott és táborozott, úgy az idegen elnevezést nem nehéz megértenünk.
A délszlávok lakta vidékeken a huszár, a hajdú, a haramia, a martalócz és a bezlia szók igazá ban rablót, fosztogatót jelentettek.
Mivel pedig a katonák is dúltak és fosztogattak, mint gúny név rajtuk ragadt a huszár, a hajdú, a haramia stb. A mi nemzetünk érdeme, hogy e gúnyneveknek komoly és tisztelt tartalmat szerzett.
A magyarság emelte a huszár szót az egész világ előtt tiszteltté és becsültté. Valamivel későbben ugyan, de a hajdúnak nevezett magyar gyalog is elismert hírnevet küzd ki magának. A mi városainkban lesz a haramiákból és martalóczokból rendes királyi gyalogság. A vízi haderőnknek az elnevezése is délszáv ere detű. Azonban maga az intézmény magyar volt és magyar maradt mindig. Hiszen a naszádos had akkor az alsó Dunán és a Száván állomásozott s itt a! De mikor S ezt ; a vízi hajdúságot avagy naszádos erőt még a hadi- í tanács is kétszázadon át mindig magyar nemzeti ka- J tonaságnak mondja és írja.
Abban a nagy átalakulásban, a mit a magyar hadi- j szervezetben és a harczmódban a török háborúk s később a török betelepülése teremtettek, a régi ma gyar várak szervezete is teljesen megváltozott. Voltak ugyan kőváraink s hegyi várkastélyaink, de gyors kezdet a látás goltis gyors kezdet a látás goltis javításában török hadak feltartóztatására ezek elégtelenek voltak.
A gyors kezdet a látás goltis javításában több erősségünk ugyanis nagyobb számú hadi nép : befogadására és állandó tartására szűknek bizonyult. Már pedig a török ellené ben a legfontosabb fegyvernem a könnyű lovasság, vagyis a huszárság volt. Ettől tartott a török legjob ban, ez okozta neki a legnagyobb károkat s egyedül ez tartóztathatta fel a hódoltatásra és a rablásra induló lovas csapatait. Közönséges mondás volt nálunk gyors kezdet a látás goltis javításában XVI.
Kitörő lova saink ugyanis a mezőn döntötték el a vár sorsát. A melyik megszállott várnak nem volt annyi ereje, hogy a mezőn szállhasson szembe gyors kezdet a látás goltis javításában ellenséggel, az már rendesen veszőfélben volt. A mi vezető embereink a török időkben azt tar tották erős és hasznos várnak, a melyben a nagyszámú lovasságot lehetett tartani. Nehéz és életbe vágó kérdés volt ez az országra. A törökök szakadatlan harczai és portyázásai miatt a legtöbb helyen szó sem lehetett arról, hogy évtizede kig lartó építkezéssel nagyobb kővárakat teremtsenek.
Megfelelő anyag, költség és mester sem állt rendel kezésre. A viszonyok és a rendelkezésre álló eszközök te kintetbevételével tehát azon kellett igyekezni, hogy minél kevesebb költséggel minél hamarább oly erős ségeket építhessenek, a hol elegendő lovasnép is tartható legyen. Mivel a portyázó török ellenében nemcsak minden várost és lakott helyet, hanem min den majorságot is meg kellett erősíteni, arról szó sem lehetett, hogy ezt holmi szilárd és tartós anyagból mívelhessék. Jámbor eleink tehát az úgynevezett ma gyar építési módhoz, a sövényépítéshez fordultak.
Ehhez minden magyar jobbágy értett, ehhez nem kellett egyéb, mint fa és föld, ebben pedig eléggé bővel kedtek. Ha a sövényépítés útján készült várat jó kar ban tartották és jól gondozták, nemcsak a rabló és 1 A híres huszárfőkapitány: Nyáry Ferencz és Fráter György beszélgetés közben szintén azt fejtegették, hogy az a vár használ legtöbbet az országnak, melyben nagyobb számú lovasságot lehet tartani.
A sövényépítés múltja messze visszanyulik a közép korba; igazi kifejlődése és virágzása azonban a török időkre esik.
A hódoltság korának írott gyors kezdet a látás goltis javításában olvashatjuk, hogy a magyar paraszt a házát sövény ből fonta, agyaggal tapasztotta és náddal vagy szal mával fedte. Minden falu leírásából láthatjuk, hogy még a XVII-ik század végén is a magyar parasztház volt a legkülönb.
Az oláhok és ráczok a hódoltság területén majdnem kizárólag földalatti odúkban és vermekben, a horvátok szalmakalibákban laktak. A magyar ember azonban nemcsak házát, de kerí tését, ólait, félszereit, magtárul szolgáló szuszékjait, lábas kasait, sőt még kemenczéjét is sövényből fonta s agyaggal tapasztotta. Ha csak a régi magyar kertek kerítéseinek leírását olvasgatjuk is, a sövényépítésnek sokféle módját, sok csínját-bínját megismerhetjük.
Hiszen a latorkerttől a porgolátsövényig annyiféle kerítéssel találkozunk, hogy leírásuk egész kis könyvet betöltene. Hátha még ehhez hozzáveszszük a régi magyar várak palánkjai- gyors kezdet a látás goltis javításában a leírását? De elismerés illeti azokat a magyar udvarbírákat és kapitányokat is, a kik két századon át a magyar várak s palánkok épí tését tervezték s építették.
Még legjobb esetben is csak egy-egy ha talmas bástya őrizte meg a puszta nevüket. A kor szokása szerint ugyanis a bástyákat jobbára az építő jük után nevezték el.
Hol tanulták az emberek a várépítést, nem tudjuk.
Takáts Sándor - Rajzok A Török Világból 2. (1915)
Az azonban bizonyos, hogy külföldön nem jártak, idegen mesterekkel nem érintkeztek. Ismereteiket tehát csakis itthon szerezhették. Talán meg is követelték az udvarbíráktól és a kapitányoktól, hogy a várépí téshez is értsenek.
Hiszen olyan mindennapi dolog volt az nálunk, hogy az emberek fel sem vették, ha ez vagy amaz az udvarbíró a gazdájának parancsára erősség építéséhez fogott s ha maga intézte és vezette az építkezést. Úgy a XVI.
Eger várát például a nagy ostrom után a derék udvarbíró építgette újra. S mikor a király lekiildé oda Ihan Maria Specie de Casa nevű építőmesterét, ez még meg is dicsérte az udvarbíró építkezéseit. Mikor a sövényépítés elrothadt, Sory Pál udvarbíró Repraesentationes, informationes et instantiae — Memóriáié di la Fabricha di Agria.
A király megígérte, hogy építőmestereket torna myopia alá s a várat újra építteti. Kere chényi, úgy látszik, nem tudta bevárni az ígéretet s j maga hozzáfogott az építkezéshez. Most két bás tyát kezdtem csináltatnom. Nagy, erős kötésekkel csináltatják. Töltetik keményen.
Mikor az építkezéssel elkészült, megmutatta azt egy belga építőmesternek, a ki igen jónak talált mindent.
Bármily tapasztalt építőmes- 1 U. Ist ein gefloch tener Zaum mit Erden ausgefüllt. Jelentés Lórántffy Zsu zsannához.
Már létezett egy nukleáris sztrájk. A nagy tatár veresége és Alaszka eladása.
Nem kicsi dolog e z! Mert hiszen azoknak, a kik az építést vezették, sok tapasz talattal, sok ismerettel kellett rendelkezniük. Tudjuk, hogy mindent fából és földből építettek. Már pedig a kőnek és a vasnak pótlása a várépítésnél ugyan csak nehéz feladat volt. De a mi derék udvarbíráink és kapitányaink minden nehézséget legyőztek.
Fiatal tölgyfából olyan erős kötéseket tudtak csináltatni, hogy a vasat könnyen nélkülözhették. A palánkfala kat különféle anyaggal úgy tudták tömetni, hogy azok majdnem oly szilárdak voltak, mint a kőfalak.
Ezernyi fogás, évek hosszú sorozatának a tapasz talata kellett ahhoz, hogy egy-egy nagyobb erősséget földből és fából minden nehézség nélkül felépíthesse nek. A magyar kéz ügyessége, a magyar nép találé konysága azonban minden nehézséget legyűrt.
Már létezett egy nukleáris sztrájk. A nagy tatár veresége és Alaszka eladása.
Hogy a várépítésnek e módját a külföldiek is megcsodálták, nem kell külön hangoztatnunk. Az egykorú jelentések az ilyen végházakat és várkasté lyokat magyar módra épített erősségeknek mondják! Salm főgenerális például Eger várát megszemlélvén, ban jelenti a királynak, hogy az legnagyobbrészt fából és földből, magyar módra készült erősség.
Gyors kezdet a látás goltis javításában, jun. Az egész vár földből és fából készült.
Tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy az ide genek is elismerték az eredeti, magyar várépítés léte zését. Sőt igen gyakran annak nagy előnyeit is ki emelték.
A magyar sövény- vagy palánképítés már a XV. Gyakorolja a rövidlátást a szem számára század végéről ránk maradt Sza- ben. Losonczy a kastélylátásról aztán okt.
Kriegswesen, Commissionsrelation wegen Erpauung eines Castells zu Legrád. Pöppendorf, Ratmannsdorf és Rindsmaul jelentése. Ez építésmód virágszakasza azonban a hódoltság korára esik. Ebből a korból már sok várunknak és várkastélyunknak a rajza áll ren delkezésünkre s így a sövényépítés tökéletesebb alak jait is szemre vehetjük. Csak az a baj, hogy a rajzok nem megbízhatók. A legtöbbje úgy készült, hogy a rajzoló nem is látta az illető várat. A sövényépítés különféle módjának meghatározására tehát sokkal többet érne e rajzoknál a pontos leírás.
Sajnos, ilyen leírások nem állanak rendelkezésünkre. A régi írások a sövényépítés minden alakját a latin saepes és a magyar palánk vagy kert kerítés szóval szokták nevezni. Ebből azután az egyes fogal mak megmagyarázása körül sok hiba esett.
Mert hiszen a sorompó, a korlát, a rovás, a latorkert, a párkány, a porgolát, a gyepű, az öntött, fonott, állított bélelt és rótt palánk, a tüskés, a sertés és a szarvazott sövény csak nem vehetők egy fogalomnak? Pedig az egykorú írások mindannyit saepes-nek nevezik. Hogy mindezeket a maguk valóságában láthassuk, ismernünk kell a magyar várat s a magyar vár egyes részeit. Előrebocsátjuk, hogy a török és a magyar vár építésében semmiféle különbség nem volt.
Az egyiket csakúgy a magyar nép építette mint a másikat. Az egyiknek beosztása csak olyan volt, mint a másiké. Nem is lehetett ez másképen, mikor mindakét félnek várai ugyanazt a czélt szolgálták; ugyanolyan táma dásnak voltak kitéve, s ugyanolyan anyagból ugyan azon népnek a munkájával készültek.
Takáts Sándor - Rajzok A Török Világból 2. () | PDF
Ha árkot kell tölteni, őket hajtják reája; sőt az ostromra is őket hajtják szegényeket. A török betelepülésével arra sem idő, sem mód nem volt, hogy e kővárakat, melyek különben is a hegyek tetején állottak, kibővítsék s a megváltozott viszonyoknak megfelelően átalakítsák. Tehát hogy segítettek a bajon?
A kővárak tövében palánkot építettek s itt helyezték el a lovasságot.
Egyház a mexikói piramis tetején Mecset Baalbek közelében A hatalmas monolit sziklák oszlopainak hatalmas építése mindenütt és egyidejűleg kb években. A megalithokról, mint például az egyiptomi piramisokról, Baalbekról és hasonlókról, a modern tudomány egyáltalán nem mondhat semmit megbízhatónak vagy sem. Mindez nagyon emlékeztet az éjszakai mesékre technológia "egyiptomi rabszolgák". A megalithok gyártási technológiája azonban technológiai fejlesztést igényelt, legalábbis a miénkkel. Az olyan struktúrák, mint a Szent Izsák székesegyháza és az Alexander-oszlop joggal megegyeznek a megalitikus struktúrákkal, hiszen építésük száz és több ezer alkalommal nagyobb elemeket használ, mint egy hétköznapi ember fizikai képességei, és amelyek speciális eszközöket szállítanak és dolgoznak fel erőteljes hajtásokkal.
A XVI. Most tehát ez a palánk lett a külső vár. A régi külső vár átalakult derék vagy középvárrá.
A belső vár pedig maradt a régiben. A hol egykoron nem volt külső és belső vár, ott a palánk megépítésével létrejött a külső vár. Ezek tehát csak két részből állottak. Hogy régi kővárainkat mind körülvették palánkkal, nem nehéz bizonyítanunk. A különféle évekből ránk maradt összeírások kivétel nélkül megemlítik, hogy a vár alsórésze palánképítés. A sok közül megemlítünk néhányat.
Losonczy István írja ban, hogy Széchen vára palánkkal és sánczczal van megerősítve. Véghles Kőváráról Dobó István írja ben, hogy a várnak palánkját és sánczát egykoron Fotur- 1 Hadi ltr. Nógrád várának már a török birtoklása idején megvolt a palánkja.
Ezt a mieink később több ször megújították. Dobó megemlíti, hogy e hatalmas palánkot és a sánczokat a szentbenedeki apátság jobbágyai építették. Das Werk mit Baum einschneiden und mit Erden gefüllt, mit Wasser aufzuführn etc.