Gyors kezdet a látás goltis javításában

Mivel a törökök harczmódja nagyon hasonlított a régi magyar hadakozási módhoz, a mieinknek nem volt nehéz azt eltanulniok. Csak fel kellett újítaniok azokat a dolgokat, mikről már rég letettek. Csak vissza kellett térniök a régi magyar hadakozási mód­ hoz.

Повернувшись, она увидела, как за стеной, в шифровалке, Чатрукьян что-то говорит Хейлу. Понятно, домой он так и не ушел и теперь в панике пытается что-то внушить Хейлу.

S ez meg is történt. A nagy átalakulás idején kerül nyelvünkbe a hu­ szár, a hajdú, a haramia, a martalócz és a naszád szó. Mindannyi idegen nyelvnek a sarjadéka.

Full text of "Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez"

Minden­ esetre sajátságos jelenség, hogy a hadakozó magyar nemzet a fegyvernemeinek megjelölésére idegenből kölcsönzi a szókat. De ha tudjuk, hogy a nevezett szóknak bölcsője, az alsó Duna mentében, a török ellenébe vetett végházak körül ringott; ha tudjuk, hogy haderőnk hosszú ideig nem magyar lakta földön hada­ kozott és táborozott, úgy az idegen elnevezést nem nehéz megértenünk.

A délszlávok lakta vidékeken a huszár, a hajdú, a haramia, a martalócz és a bezlia szók igazá­ ban rablót, fosztogatót jelentettek.

Mivel pedig a katonák is dúltak és fosztogattak, mint gúny­ név rajtuk ragadt a huszár, a hajdú, a haramia stb. A mi nemzetünk érdeme, hogy e gúnyneveknek komoly és tisztelt tartalmat szerzett.

A magyarság emelte a huszár szót az egész világ előtt tiszteltté és becsültté. Valamivel későbben ugyan, de a hajdúnak nevezett magyar gyalog is elismert hírnevet küzd ki magának. A mi városainkban lesz a haramiákból és martalóczokból rendes királyi gyalogság. A vízi haderőnknek az elnevezése is délszáv ere­ detű. Azonban maga az intézmény magyar volt és magyar maradt mindig. Hiszen a naszádos had akkor az alsó Dunán és a Száván állomásozott s itt a! De mikor S ezt ; a vízi hajdúságot avagy naszádos erőt még a hadi- í tanács is kétszázadon át mindig magyar nemzeti ka- J tonaságnak mondja és írja.

Abban a nagy átalakulásban, a mit a magyar hadi- j szervezetben és a harczmódban a török háborúk s később a török betelepülése teremtettek, a régi ma­ gyar várak szervezete is teljesen megváltozott. Voltak ugyan kőváraink s hegyi várkastélyaink, de gyors kezdet a látás goltis gyors kezdet a látás goltis javításában török hadak feltartóztatására ezek elégtelenek voltak.

A gyors kezdet a látás goltis javításában több erősségünk ugyanis nagyobb számú hadi nép : befogadására és állandó tartására szűknek bizonyult. Már pedig a török ellené­ ben a legfontosabb fegyvernem a könnyű lovasság, vagyis a huszárság volt. Ettől tartott a török legjob­ ban, ez okozta neki a legnagyobb károkat s egyedül ez tartóztathatta fel a hódoltatásra és a rablásra induló lovas csapatait. Közönséges mondás volt nálunk gyors kezdet a látás goltis javításában XVI.

Kitörő lova­ saink ugyanis a mezőn döntötték el a vár sorsát. A melyik megszállott várnak nem volt annyi ereje, hogy a mezőn szállhasson szembe gyors kezdet a látás goltis javításában ellenséggel, az már rendesen veszőfélben volt. A mi vezető embereink a török időkben azt tar­ tották erős és hasznos várnak, a melyben a nagyszámú lovasságot lehetett tartani. Nehéz és életbe vágó kérdés volt ez az országra. A törökök szakadatlan harczai és portyázásai miatt a legtöbb helyen szó sem lehetett arról, hogy évtizede­ kig lartó építkezéssel nagyobb kővárakat teremtsenek.

Megfelelő anyag, költség és mester sem állt rendel­ kezésre. A viszonyok és a rendelkezésre álló eszközök te­ kintetbevételével tehát azon kellett igyekezni, hogy minél kevesebb költséggel minél hamarább oly erős­ ségeket építhessenek, a hol elegendő lovasnép is tartható legyen. Mivel a portyázó török ellenében nemcsak minden várost és lakott helyet, hanem min­ den majorságot is meg kellett erősíteni, arról szó sem lehetett, hogy ezt holmi szilárd és tartós anyagból mívelhessék. Jámbor eleink tehát az úgynevezett ma­ gyar építési módhoz, a sövényépítéshez fordultak.

Ehhez minden magyar jobbágy értett, ehhez nem kellett egyéb, mint fa és föld, ebben pedig eléggé bővel­ kedtek. Ha a sövényépítés útján készült várat jó kar­ ban tartották és jól gondozták, nemcsak a rabló és 1 A híres huszárfőkapitány: Nyáry Ferencz és Fráter György beszélgetés közben szintén azt fejtegették, hogy az a vár használ legtöbbet az országnak, melyben nagyobb számú lovasságot lehet tartani.

A sövényépítés múltja messze visszanyulik a közép­ korba; igazi kifejlődése és virágzása azonban a török időkre esik.

A hódoltság korának írott gyors kezdet a látás goltis javításában olvashatjuk, hogy a magyar paraszt a házát sövény­ ből fonta, agyaggal tapasztotta és náddal vagy szal­ mával fedte. Minden falu leírásából láthatjuk, hogy még a XVII-ik század végén is a magyar parasztház volt a legkülönb.

Az oláhok és ráczok a hódoltság területén majdnem kizárólag földalatti odúkban és vermekben, a horvátok szalmakalibákban laktak. A magyar ember azonban nemcsak házát, de kerí­ tését, ólait, félszereit, magtárul szolgáló szuszékjait, lábas kasait, sőt még kemenczéjét is sövényből fonta s agyaggal tapasztotta. Ha csak a régi magyar kertek kerítéseinek leírását olvasgatjuk is, a sövényépítésnek sokféle módját, sok csínját-bínját megismerhetjük.

Hiszen a latorkerttől a porgolátsövényig annyiféle kerítéssel találkozunk, hogy leírásuk egész kis könyvet betöltene. Hátha még ehhez hozzáveszszük a régi magyar várak palánkjai- gyors kezdet a látás goltis javításában a leírását? De elismerés illeti azokat a magyar udvarbírákat és kapitányokat is, a kik két századon át a magyar várak s palánkok épí­ tését tervezték s építették.

Még legjobb esetben is csak egy-egy ha­ talmas bástya őrizte meg a puszta nevüket. A kor szokása szerint ugyanis a bástyákat jobbára az építő­ jük után nevezték el.

Hol tanulták az emberek a várépítést, nem tudjuk.

Takáts Sándor - Rajzok A Török Világból 2. (1915)

Az azonban bizonyos, hogy külföldön nem jártak, idegen mesterekkel nem érintkeztek. Ismereteiket tehát csakis itthon szerezhették. Talán meg is követelték az udvarbíráktól és a kapitányoktól, hogy a várépí­ téshez is értsenek.

Hiszen olyan mindennapi dolog volt az nálunk, hogy az emberek fel sem vették, ha ez vagy amaz az udvarbíró a gazdájának parancsára erősség építéséhez fogott s ha maga intézte és vezette az építkezést. Úgy a XVI.

Eger várát például a nagy ostrom után a derék udvarbíró építgette újra. S mikor a király lekiildé oda Ihan Maria Specie de Casa nevű építőmesterét, ez még meg is dicsérte az udvarbíró építkezéseit. Mikor a sövényépítés elrothadt, Sory Pál udvarbíró Repraesentationes, informationes et instantiae — Memóriáié di la Fabricha di Agria.

A király megígérte, hogy építőmestereket torna myopia alá s a várat újra építteti. Kere­ chényi, úgy látszik, nem tudta bevárni az ígéretet s j maga hozzáfogott az építkezéshez. Most két bás­ tyát kezdtem csináltatnom. Nagy, erős kötésekkel csináltatják. Töltetik keményen.

Mikor az építkezéssel elkészült, megmutatta azt egy belga építőmesternek, a ki igen jónak talált mindent.

Bármily tapasztalt építőmes- 1 U. Ist ein gefloch­ tener Zaum mit Erden ausgefüllt. Jelentés Lórántffy Zsu­ zsannához.

Már létezett egy nukleáris sztrájk. A nagy tatár veresége és Alaszka eladása.

Nem kicsi dolog e z! Mert hiszen azoknak, a kik az építést vezették, sok tapasz­ talattal, sok ismerettel kellett rendelkezniük. Tudjuk, hogy mindent fából és földből építettek. Már pedig a kőnek és a vasnak pótlása a várépítésnél ugyan­ csak nehéz feladat volt. De a mi derék udvarbíráink és kapitányaink minden nehézséget legyőztek.

Fiatal tölgyfából olyan erős kötéseket tudtak csináltatni, hogy a vasat könnyen nélkülözhették. A palánkfala­ kat különféle anyaggal úgy tudták tömetni, hogy azok majdnem oly szilárdak voltak, mint a kőfalak.

Ezernyi fogás, évek hosszú sorozatának a tapasz­ talata kellett ahhoz, hogy egy-egy nagyobb erősséget földből és fából minden nehézség nélkül felépíthesse­ nek. A magyar kéz ügyessége, a magyar nép találé­ konysága azonban minden nehézséget legyűrt.

Már létezett egy nukleáris sztrájk. A nagy tatár veresége és Alaszka eladása.

Hogy a várépítésnek e módját a külföldiek is megcsodálták, nem kell külön hangoztatnunk. Az egykorú jelentések az ilyen végházakat és várkasté­ lyokat magyar módra épített erősségeknek mondják! Salm főgenerális például Eger várát megszemlélvén, ban jelenti a királynak, hogy az legnagyobbrészt fából és földből, magyar módra készült erősség.

Gyors kezdet a látás goltis javításában, jun. Az egész vár földből és fából készült.

Tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy az ide­ genek is elismerték az eredeti, magyar várépítés léte­ zését. Sőt igen gyakran annak nagy előnyeit is ki­ emelték.

A magyar sövény- vagy palánképítés már a XV. Gyakorolja a rövidlátást a szem számára század végéről ránk maradt Sza- ben. Losonczy a kastélylátásról aztán okt.

Kriegswesen, Commissionsrelation wegen Erpauung eines Castells zu Legrád. Pöppendorf, Ratmannsdorf és Rindsmaul jelentése. Ez építésmód virágszakasza azonban a hódoltság korára esik. Ebből a korból már sok várunknak és várkastélyunknak a rajza áll ren­ delkezésünkre s így a sövényépítés tökéletesebb alak­ jait is szemre vehetjük. Csak az a baj, hogy a rajzok nem megbízhatók. A legtöbbje úgy készült, hogy a rajzoló nem is látta az illető várat. A sövényépítés különféle módjának meghatározására tehát sokkal többet érne e rajzoknál a pontos leírás.

Sajnos, ilyen leírások nem állanak rendelkezésünkre. A régi írások a sövényépítés minden alakját a latin saepes és a magyar palánk vagy kert kerítés szóval szokták nevezni. Ebből azután az egyes fogal­ mak megmagyarázása körül sok hiba esett.

Mert hiszen a sorompó, a korlát, a rovás, a latorkert, a párkány, a porgolát, a gyepű, az öntött, fonott, állított bélelt és rótt palánk, a tüskés, a sertés és a szarvazott sövény csak nem vehetők egy fogalomnak? Pedig az egykorú írások mindannyit saepes-nek nevezik. Hogy mindezeket a maguk valóságában láthassuk, ismernünk kell a magyar várat s a magyar vár egyes részeit. Előrebocsátjuk, hogy a török és a magyar vár építésében semmiféle különbség nem volt.

Az egyiket csakúgy a magyar nép építette mint a másikat. Az egyiknek beosztása csak olyan volt, mint a másiké. Nem is lehetett ez másképen, mikor mindakét félnek várai ugyanazt a czélt szolgálták; ugyanolyan táma­ dásnak voltak kitéve, s ugyanolyan anyagból ugyan­ azon népnek a munkájával készültek.

Takáts Sándor - Rajzok A Török Világból 2. () | PDF

Ha árkot kell tölteni, őket hajtják reája; sőt az ostromra is őket hajtják szegényeket. A török betelepülésével arra sem idő, sem mód nem volt, hogy e kővárakat, melyek különben is a hegyek tetején állottak, kibővítsék s a megváltozott viszonyoknak megfelelően átalakítsák. Tehát hogy segítettek a bajon?

A kővárak tövében palánkot építettek s itt helyezték el a lovasságot.

Egyház a mexikói piramis tetején Mecset Baalbek közelében A hatalmas monolit sziklák oszlopainak hatalmas építése mindenütt és egyidejűleg kb években. A megalithokról, mint például az egyiptomi piramisokról, Baalbekról és hasonlókról, a modern tudomány egyáltalán nem mondhat semmit megbízhatónak vagy sem. Mindez nagyon emlékeztet az éjszakai mesékre technológia "egyiptomi rabszolgák". A megalithok gyártási technológiája azonban technológiai fejlesztést igényelt, legalábbis a miénkkel. Az olyan struktúrák, mint a Szent Izsák székesegyháza és az Alexander-oszlop joggal megegyeznek a megalitikus struktúrákkal, hiszen építésük száz és több ezer alkalommal nagyobb elemeket használ, mint egy hétköznapi ember fizikai képességei, és amelyek speciális eszközöket szállítanak és dolgoznak fel erőteljes hajtásokkal.

A XVI. Most tehát ez a palánk lett a külső vár. A régi külső vár átalakult derék vagy középvárrá.

A belső vár pedig maradt a régiben. A hol egykoron nem volt külső és belső vár, ott a palánk megépítésével létrejött a külső vár. Ezek tehát csak két részből állottak. Hogy régi kővárainkat mind körülvették palánkkal, nem nehéz bizonyítanunk. A különféle évekből ránk maradt összeírások kivétel nélkül megemlítik, hogy a vár alsórésze palánképítés. A sok közül megemlítünk néhányat.

Losonczy István írja ban, hogy Széchen vára palánkkal és sánczczal van megerősítve. Véghles Kőváráról Dobó István írja ben, hogy a várnak palánkját és sánczát egykoron Fotur- 1 Hadi ltr. Nógrád várának már a török birtoklása idején megvolt a palánkja.

Ezt a mieink később több­ ször megújították. Dobó megemlíti, hogy e hatalmas palánkot és a sánczokat a szentbenedeki apátság jobbágyai építették. Das Werk mit Baum einschneiden und mit Erden gefüllt, mit Wasser aufzuführn etc.